Tapasztalat, amely meghatározza tanítási szemléletemet
A különböző korú, tudásszintű és célkitűzésű növendékekkel végzett sokéves munka alapvetően formálta pedagógiai szemléletemet. Tanítottam művészeti iskolákban és középfokú zenei intézményekben, készítettem fel növendékeket versenyekre és felsőfokú zenei tanulmányokra, de olyanokkal is foglalkoztam, akik egyszerűen csak biztosabb hangszeres tudásra és nagyobb zenei önállóságra szerettek volna szert tenni. Oktatói tapasztalataimat hazai és nemzetközi mesterkurzusok vezetése, valamint zenetanárok számára tartott szakmai továbbképzések is gazdagították.
Ez a sokrétű tapasztalat megerősített abban, hogy a tanításnak mindig a növendék egyéni igényeihez kell igazodnia. Egy zeneakadémiai felvételire készülő fiatal egészen más megközelítést igényel, mint az, aki felnőttként, hosszú kihagyás után tér vissza a gitározáshoz. A biztos technikai és zenei alapok azonban mindkettőjük számára egyformán fontosak.
Szakmai hátterem a hangszeres oktatáson túl a zeneelméletre, az összhangzattanra, az ellenpontra és a kamarazenére is kiterjed. A gitár tanításában ezért nem csupán a technikai tudás fejlesztésére törekszem, hanem arra is, hogy növendékeim mélyebben megértsék a zenei megformálás, a szerkezet, a stílus és a kifejezés összefüggéseit.
Tanítványaim közül többen felsőfokú zenei tanulmányokat folytattak, és hazai, valamint nemzetközi versenyeken értek el díjazott helyezéseket. Ezek az eredmények fontosak számomra, de a sikeres tanításnak nem kizárólag ezek a mércéi. Ugyanilyen lényegesnek tartom az önbizalom, a zenei önállóság és a tudatos muzsikálás képességének kialakítását: hogy növendékeim ne csupán azt tudják, mit játszanak, hanem azt is értsék, miért és hogyan.
